Avokádós tonhalkrém

Az ünnepek elmúltával és a Szilveszter közeledtével előtérbe kerülnek a sós sütemények, partyfalatok. Én töredelmesen bevallom, hogy már Karácsony másnapján sósat kívántam, így a kedvenc hengeres dobozos chipsemet vettem magamhoz...szerintem én már sütéskor megteltem az édességgel. Na jó azért szenteste még lecsúszott a Pavlova torta, amiről esetleg később majd csinálok bejegyzést, isteni lett, hát habcsók az is, úgyhogy jöhet bármikor. Köszönjük Pavlova.

Na de most maradjunk már a sós vonalon, most egy krémet készítettem, Szilveszterre vendégváró falatnak is teljesen megfelel, vagy vacsorára, reggelire is.

Pár nap és vége ennek az évnek, amit én annyira nem bánok. Szeretném megköszönni mindazoknak, akik figyelemmel kísérték a blogot - szerencsére sokan vagytok, köszi - annak ellenére, hogy tömve a net mindenféle bloggal, gasztroságokkal, szóval tényleg nagyon örülök és mindig nagyon készültem, hogy szépségeket és finomságokat osszak meg Veletek. Törekszem arra, hogy viszonylag könnyen és gyorsan elkészíthető sütiket mutassak be. És mindig örömmel írtam borokról is - hamarosan készülök is vele - mert azokat is fontosnak tartom. És köszönöm a legnagyobb biztatómnak - igen Neked, úgyis tudod - annak ellenére, hogy mi történt közöttünk ( a lélek összeköt ) ebben maximálisan jól tudunk működni. És tudom ebben mindig büszke vagy rám, köszönöm A.

És tovább nem érzelgek, jöjjön a recept.

Boldogabb Új Évet Mindenkinek!

Gyere 2019, várunk már!

Hozzávalók:

- 20 dkg tonhalkonzerv

- 1 db érett avokádó

- 2 tk. mustár

- 1 ek. tejföl

- 1 kisebb fej hagyma

- 3 dkg vaj

- fél citrom leve

- só, bors

Elkészítés:

A hagymát apróra vágjuk. Egy edénybe tesszük a lecsepegtetett tonhalat, az avokádó húsát, a hagymát, a citrom levét és botmixerrel pürésítjük, majd hozzáadjuk a vajat, mustárt, tejfölt. Sózzuk, borsozzuk. Akkor jó, ha krémes állagú. Tálalás előtt lehűtjük.

Mézeskalács

Ez az idei utolsó karácsonyi édesség a blogon, az örök klasszikus, a divatban a kis fekete lenne, az ikon. Töredelmesen bevallom mézeskalácsot sütni nem könnyű, nagyon nem. És az tovább nehezíti a helyzetet, hogy kis millió recept, tanács áll rendelkezésre, na és akkor most melyik a jó, a tökéletes? Azt hiszem én ezt nem idén fogom kikísérletezni, ja és megtanulni díszíteni sem, pedig szerintem van valamennyi kézügyességem, tudok csomagolni, francia manikűrt lakkozni stb. ez valahogy annyira még nem megy. Meg a tészta, pffffffffffff...olyan ragacsos és tudom sokáig kell gyúrni, hogy összeálljon....na ez soha nem áll össze, szóval rásegítettem kicsit. A recept leírásban a végeredményt írom le, nyugi. Viszonylag puha maradt, de azért egy gerezd almával lehet tökéletesíteni. Na és a legfontosabb, hogy finom lett...nekem nagyon ízlik, na jó, mert én szeretem a mézeskalácsot, meg a puszedlit is, nagyon - jaj na az még macera a köbön - szóval jó lett. És majd még csiszolom ezt a receptet és remélem össze tudok majd hozni egy majdnem tökéleteset. Azért volt feelingje, hogy míg én bent a tésztát gyurmáztam, kint szállingózni kezdett a hó és a macskák is viszonylag nyugalomba voltak, tehát volt hangulata, naaaa. Mondjuk most nagyon ünneprontó leszek, de azért már nem bánnám, ha magunk mögött tudnánk ezt az évet. Valahogy mindig azt gondolom, hogy új év, új dolgok, más dolgok, aztán általában hamar kiderül, ez csak illúzió, azért jó hinni benne.

Azért egy puszedlis sztorit még el kell mesélnem, történt ugyanis jó pár éve - volt az majdnem tíz is, még hamvas és fiatal voltam - hogy a tesómmal elhatároztuk, mi ugyan megtanulunk puszedlit sütni, nagymama és anya híján egy kedves családi barát édesanyját szemeltük ki (pelenkás korunk óta ismer minket), mivel ő vérprofi ebben, ennek bizonyítékaként úgy évente többször kapunk kis dobozkába linzert (nekem szemüveges), puszedlit, mézeskalácsot, szépeket, vaj puhákat, finomakat. Szóval felhívtam Marika nénit, hogy legyen szíves nekünk megmutatni, hogy hogyan is kell ilyen finomat sütni - de csókolom ne tessék készülni semmivel, mi viszünk ám mindent - na várt is minket nagyon lelkesen, és a mindig mosolygós arcával, azt hiszem őt sose láttam szomorúnak, kivéve akkor, amikor a férje meghalt, na akkor lett az arca megviseltebb, de a mosoly azért újra ott ül a fáradt arcán. Térült, fordult, magyarázott a párás ablakú, aprócska konyhában és nekem az járt a fejemben, hogy tudja az ablak nélküli sütőből mikor kell kivenni percre pontosan a puszedliket. Mi meg az ablakos, sütővilágítós légkeveréses csodákban elégetünk mindent. Ja, kérem ez hosszú évek tapasztalata, rutinja. Jó nagy dobozzal készítettünk, finom lett, olyan, amilyet ő tud. Nagyon örültünk neki. Aztán amikor mi megpróbáltuk otthon, namostmáraztántényleg, szóval olyan kemény, golyó formájúak lettek, hogy ilyen keményre a sörétet se öntötték a toronyból (Tatán van egy sörétöntő torony, amit exxel kapcsolatunk kezdetén megmásztunk, mindent meg akartam mutatni - felmegyünk? felmentünk 175 lépcsőn, 40 méter magasra... azóta se voltam ott ). Ha jöttek volna a törökök a vár ellen, na ezzel mi simán legyőztük volna őket, mit nekünk szurok, kőkemény puszedli, az az igazi fegyver. Na de ezt félretéve, süssetek mézeskalácsot, jó buli és nagyon fincsi. És Isten éltesse Marika nénit, süssön még sokáig ilyen finomakat, mi meg csak megtanuljuk egyszer. Reméljük. Utánunk a mézeskalács illat.

Boldog Karácsonyt Mindenkinek!!

Hozzávalók:

- 25 dkg liszt

- 1 tojás

- 1 kk. szódabikarbóna

- 10 dkg méz

- 5 dkg porcukor

- 8 dkg vaj

- 1 kk. őrölt fahéj

- 1 kk. őrölt gyömbér

- 1 kk. őrölt szegfűszeg

- 1 csipet só

Díszítéshez:

- készen kapható dekortoll ( de készíthettek cukormázat is )

Elkészítés:

A vajat megolvasztjuk, a mézet szintén és az összes hozzávalót egy tálba mérjük és jól összedolgozzuk. Majd folpackba csomagolva hűtőben pihentetjük, minimum 2 órát, de egy egész éjszaka is jót tesz neki. Majd pihentetés után lisztezett deszkán kinyújtjuk, úgy kb. 5 mm vastagságúra. Majd tetszőleges formákat szaggatunk ki. 180 fokon kb. 10 percig sütjük, vigyázzunk, figyeljünk rá, mert nagyon hamar megég.

Kihűlés után tetszőlegesen díszítjük. Én most boltban készen kapható dekortollat használtam.

Gyömbéres-fahéjas brownie (mentes)

Na most aztán gondoltam azokra, akik nem ehetnek glutént, esetleg laktózt. Ebben aztán tényleg nincs fehér liszt, cukor (csak a cukormáz) és laktóz. Mégis édesség. Olyan amilyen. Annyit gondolkoztam, hogy jaj, lehet sütőpapírral kéne kibélelni a formát, mert mi van, ha nem jön ki egybe a brownie...na jó, csak kivajazom, ha meg nem jön ki, kiskanállal kiesszük. Kockáztattam. Nyertem. Nem morzsálódott szét, egybe gyönyörűen kijött a formából, dupla borítással (az annyit jelent, hogy először egy tányérral lefedjük, kifordítjuk, majd arra egy másik tányér és fordít és akkor lesz úgy, ahogy a formába tettük).

Reggelre kifehéredett a táj, és Holle anyó egész nap rázta a dunyhát...úgyhogy miután gyorsan adtam a macskáknak kaját -jaj Bogyó nagyon élvezte a havat, még nem látott ilyet, ugrált, kapart, rohangált- nekiálltam elkészíteni a browniet. Nagyon gyorsan összekavarható, formába besimít, sütőbe be és kész is. A lényeg, hogy jól kihűljön és azután lehet kiborítani a formából és díszíteni. Én most készen kapható, tubusos színes cukormázat használtam és kis óvodás módon kidíszítettem...'jóvanna, azért nem vagyok ebben gyakorlott.

Vaníliafagyi, lekvár sokat dob rajta, főleg annak, aki nincs hozzászokva a mentes ízekhez.

Hozzávalók: ( 24 cm-es formához )

- 10 dkg laktózmentes vaj

- 10 dkg étcsokoládé

- 4 egész tojás

- 1 tk. őrölt gyömbér

- 1 tk. őrölt fahéj

- 3 dkg cukrozatlan kakaópor + pici a formához

- 7 dkg rizsliszt + pici a formához

- csipet só

- színes dekortollak

Elkészítés:

Vízgőz felett felolvasztjuk a csokoládét a vajjal. Ne melegítsük túl! Ha elolvadt, levesszük a gőzről és kicsit hagyjuk hűlni, majd az enyhén felvert tojásokat belekeverjük, majd a rizslisztbe elkevert kakaóport, fűszereket és sót is hozzáadjuk. Jól elkeverjük.

Egy piteformát megkenünk vajjal, majd egy kis rizslisztbe elkevert kakaóporral is meghintjük a formát. Majd a masszát belesimítjuk.

200 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt készre sütjük.

Hagyjuk teljesen kihűlni, majd a formából kiborítva nyolcba vágjuk és színes cukormázzal díszítjük.

Narancskrémes habcsók

Folytatódik a karácsonyi sütisztori....

Csak habcsók legyen, akkor nincs nagy baj. Amikor megláttam ezt a receptet, gondoltam na ez tök egyszerű, csak habcsók és krém és kész. Egyébként tényleg így van. A hab felverése és szárítása vesz el  kicsit több időt, de nem vészes. És hát a készítő jutalma, hogy a habos edényben maradt habmaradékot megeheti..mindet...gátlástalanul, csak úgy kézzel, mint gyerekként, szerintem az a legjobb. A habcsók kategória nálam a ragacsosságot jelenti, ki nem állhatom a száraz "habkarikákat". Az úgy jó, ha kívül roppanós, belül krémesen ragacsos. Na azért azt nehéz eltalálni, de nekem sikerült. Az anyám ezt tudta egyedül, meg az almás pitét. Az életünk rövidke szakaszából ez is megmaradt, a ragacsos habcsók, szétterülve a tepsin, nyúlósan. Érdekes erre emlékszem, meg a pitére. Ez is valami. És a Mamám is imádta - na ez csak a génjeinkben van - ezt már csak elmondásból tudom, de imádta felverni a habot és édes eperrel enni, csak úgy...na Mama ezt is ennénk egy lusta, téli délután...milyen jó lenne ezt Veled megosztani. De biztos látod, hogy mennyire igyekszem. Marha büszke voltam, hogy sikerült ilyen picike sipkákat gyártani. És semmi fakszni, egy nejlonzacsiba töltöttem, levágtam a sarkát és úgy nyomtam. A narancskrémhez pedig kifacsartam a narancsokat, nem holmi bolti löttyel csináltam. Szerencsére volt viszonylag olcsón narancs, lének teljesen megfelelt. És ha lett volna itthon gluténmentes pudingpor, akkor a gluténérzékenyek is ehetik, bár cukor van benne bőven...na jó hát mindent nem lehet. Egyébként van "egészséges"porcukor is, mindent gyártanak már.

Szóval ez a habcsók úgy sikerült, hogy a fotót amit készítettem átküldtem a tesómnak azzal a kérdéssel, te ehetsz ilyet? Hát a pudingpor nem gluténmenetes, de amennyi krém benne van, attól nem lesz bajod. Ő azt hitte egy magazinból küldtem a fotót...neeeem ezt én csináltam. De tényleg, most komolyan ki csinálta volna, kis angyalok az égből? Ugyan...

Szóval karácsonyra ilyen lesz, meg már dupla adagot kell csinálnom, bolti bulira is....- na jó csak meg tudom még egyszer csinálni, ha nem, lesz keksz helyette. És lesz Pavlova is, csak hogy a cukorszintünk rendbe legyen.

Egyébként megfordult a fejemben, hogy citromkrémmel is milyen jó lenne....jaj, naaaaaa.

Hozzávalók: kb. 25-30 db-hoz

Habcsókhoz:

- 4 tojásfehérje

- 24 dkg porcukor

- egy csipet só

Krémhez:

- 1,5 dl frissen facsart narancslé

- 2,5 dkg cukor

- fél csomag vaníliás pudingpor

- 5 dkg vaj

- 1 kezeletlen narancs reszelt héja, vagy szárítottból 1 tk.

Elkészítés:

Én először a habcsókokat készítettem el. Ahány ház, annyi módszer. Én a tojásfehérjéket egy mély tálban egy kis sóval el kezdem verni, mikor keményebb a hab, elkezdem apránként hozzáadni a porcukrot. Majd jó kemény habbá verjük. 120 fokra előmelegítjük a sütőt, majd a habot zsákból kinyomjuk a sütőpapírral fedett lemezre. Apró kis habcsókokat, lehetőség szerint páros számút. Hiszen később összeragasztjuk. 30-35 perc alatt kiszárad.

A krémhez az 1 dl narancslevet felforraljuk a cukorral, majd besűrítjük a maradék narancslében elkevert pudingporral. Ha kihűlt, habosra keverjük a vajjal és a reszelt narancshéjjal.

A kihűlt habcsókokat párosával összetöltjük a krémmel.

Kandírozott narancsos keksz

- Sütöttem kekszet, egyél belőle - jó lett - kis idő múlva - te ezt nagyon eltaláltad.
- Ez jobb lett, mint a gesztenyés...az is finom volt,naaa.

Szóval folytatódik a karácsonyi süti készítés. Előre letesztelve, hogy aztán majd a maga idejében már ki lehessen választani, melyik kerüljön az asztalra. Most egy narancsos keksz készült, ezt is egy kicsit átformáltam. Sok receptben ilyenkor megjelenik a mézeskalács fűszerkeverék, na kérem én most megmondom az őszintét, én imádom a mézeskalácsot, a puszedlit a habcsókot- na azt nagyon ( a következő bejegyzésben ezt kifejtem bővebben ) de én nem tartom jó ötletnek, hogy minden kis karácsonyi aprósüteménybe ez kerüljön. A fűszerkeveréknek nagyon karakteres íze van, így minden más ízt teljesen elnyom. Egy narancsos kekszbe ne tegyünk már "kanálszám" ilyen fűszerkeveréket, teljesen felesleges. A mézeskalács az mézeskalács és kész. Ez meg narancsos keksz. Ebbe került gyömbér, őrölt, por formában és kis fahéj, kellemesen, finoman, épphogy. És rászoktam a bio szárított, reszelt narancshéjra. Ezt az egyik kétbetűs drogéria bio részlegén veszem, nagyon jó áron.

Év elejéről volt itthon még bontatlan kandírozott narancsom, egész évben figyelgetett a spajz alsóbb polcán, várta az alkalmat, mikor kerülhet bele valami finomságba. Eljött az ideje. Úgyhogy minden együtt volt, hogy neki álljak ezt elkészíteni. Viszonylag egyszerű, gyerekek is összegyúrhatják és már csak ki kell sütni.

Szeretem az ilyen könnyen elkészíthető ( akár előre is ) édességeket. Egyszerű, finom. Semmi fakszni, pepecs, könnyen, gyorsan. Így kéne mindent csinálni az életben. Nem mindent túl bonyolítani, csak könnyedén, de mégis elegánsan. Igyekszünk.......tényleg.

Hozzávalók: ( kb. 25 darabhoz, kisebb adag lesz belőle )

- 10 dkg vaj

- 15 dkg liszt

- 5 dkg porcukor

- 1 csomag vaníliás cukor

- 7 dkg kandírozott narancshéj kocka

- 1 narancs reszelt héja ( nálam 1 tk. őrölt narancshéj )

- 1 tojássárgája

- 1 kk. őrölt fahéj

- 1 kk. őrölt gyömbér

- pici só

Elkészítés:

Egy tálba szitáljuk a lisztet, elmorzsoljuk benne a vajat, hozzáadjuk a porcukrot, a vaníliás cukrot, a fűszereket, a narancshéj kockákat, a reszelt narancshéjat, sót majd jól összegyúrjuk az egy tojássárgájával. Nem kell megijedni, össze fog állni a tészta.

Rudat formázunk belőle és folpackba csomagolva hűtőbe tesszük pihentetni, legalább fél órára, de én 2 órát is hagytam. Pihentetés után, 1 cm-es korongokat vágunk belőle és sütőpapíros sütőlemezre ültetjük őket. Előmelegített sütőben 170 fokon, 10-12 perc alatt aranybarnára sütjük.

Aszalt vörösáfonyás gesztenyeszalámi

Rákattantunk a gesztenyepürére. Ez van, ezen nincs mit szépíteni. Az ebéd után gyorsan valami édességet, de azonnal. Erre tökéletes a gesztenyepüré. Cukorszint pipa. Viszont most nem pürésítettem a gesztenyemasszát, hanem a kekszszalámihoz hasonlóan rúd formába gyúrtam, hogy aztán dermedés után szépen szeletelhető édes "szalámit" kapjunk. Gyors, egyszerű, finom, előre elkészíthető, sőt kötelező, ugyanis másnap lehet a legszebb szeleteket vágni.

Annyira bírom a magazinokban megjelenő recepteket, mert szerintem sokszor rossz arányokat adnak meg, és tudjuk a sütés legfontosabb alappillére a pontos mérték. Szóval - azt hiszem van már annyi rutinom, legalábbis szeretném ezt hinni - hogy a recept elolvasása után, már tudom, hogy na neeeee mááár, ez így biztos nem állna össze. Most ezzel is így jártam, szóval magam dolgoztam át a hozzávalókat, mert én szeretném úgy átadni a recepteket, hogy a hozzávalók alapján a fotón megjelenő sütemény tényleg annyiból és így készült. És leírom azt is, hogy mit, hogyan tapasztaltam, hogy valóban mindenkinek sikerüljön. Jajj milyen kis rendes vagyok, mint mindig, sebaj, ez a karmám úgy látszik.

És ami sokszor felmerül - sajnos nálunk is egészségügyi szempontból - a glutén kérdése. Napjainkban egyre több embernél kiderül, hogy gluténérzékeny, esetleg laktózérzékeny. Mai modern korunk egyik súlyos problémája, mivel ez ellen csak azt tehetjük, hogy teljesen száműzzük az étrendünkből. Igen, ez egyszerűen hangzik, de korántsem az. Sajnos tudjuk, hogy a különböző egészséges lisztekkel nagyon nehéz sütni. Ezek a lisztek teljesen máshogy viselkednek, más arányok kellenek belőlük. És arról nem beszélve, hogy teljesen más, számunkra ismeretlen az ízük, milyen finoman fogalmaztam. Szóval jó hírem van a gluténérzékenyeknek, ezt a receptet el lehet készíteni gluténmentes háztartási kekszből, laktózmentes vajból, tejből. És ugyanaz az arány, mint a hagyományosnál. Annyit megjegyeznék, hogy a darált háztartási kekszet gluténmentesen úgy is megoldhatjuk, hogy a már gluténmentes kekszet zacskóba zárva, konyharuhával letakarva klopfolóval porrá zúzzuk, így nem kell külön venni. Stresszlevezetés pipa.

Közeleg a Karácsony...így több olyan recept lesz, ami az ünnepre elkészíthető. Hihetetlenül szalad az idő, a nyári forróságban még milyen távolinak tűnt és most meg már az első gyertyát gyújtjuk. Ez nem ér, ne szaladj idő kérlek, ennyire ne. 

Hány Karácsony telt már el, hogy nem látom barázdás arcotokat, olyan sok, hogy már az én arcomon látom a vonásaitokat, én hordozlak tovább benneteket, és minden napban benne vagytok, ilyenkor meg főleg.

Hozzávalók:


- 10 dkg durvára tört háztartási keksz

- 5 dkg porcukor

- 10 dkg puha vaj

- 20 dkg cukrozott gesztenyemassza

- 5 dkg aszalt vörösáfonya ( apró kockára vágva )

- 1 ek rum

- 1 ek tej

- kb. 3 ek darált háztartási keksz

Elkészítés:

Egy nagy tálba tesszük a gesztenyemasszát, a durvára tört háztartási kekszet, a porcukrot, a puha vajat, a kockára vágott vörösáfonyát, a rumot, majd elkezdjük összedolgozni, hozzáadjuk a tejet, majd apránként a darált háztartási kekszet, annyit, hogy jól masszává tudjuk gyúrni. Én ketté vettem és rudakat formázva folpackba csomagoljuk. Hűtőbe tesszük dermedni minimum 3 órára, de érdemesebb egy éjszakára és tálalás előtt szeleteljük.

Almás-diós sütemény

Az alma a tipikus őszi gyümölcsök közé tartozik. Mivel sajnos magas a savtartalma nekem nem nagyon szabadna ennem, de mostanában azon kaptam magam, hogy esténként darabolom az almát és rágcsálom. Hát ez van, azt hiszem a szervezetünk néha jelzi, hogy most mit kíván. Nagyon nehéz úgy étkezni, hogy kikerüljük a savas dolgokat, de azért nagyon figyelek rá. Több, mint egy éve nem iszom kávét - reggel pláne- na jó, mostanában ugyan elmentünk cappucinózni és délutánonként már megengedek magamnak egy háromazegybent, de ennyi. Nekem nem a kávé hiányzik, hanem a vele járó szertartás - iszunk egy kávét? Persze...

Nos ebben a süteményben egyesül az alma, a dió, a fahéj....most mondjam, hogy milyen illat volt, mikor a sütőben csücsült...hmmmm...mennyei. A tésztának kicsit barnás lett a színe a barna cukortól és a fűszerektől. Kicsit olyan karácsonyi íze lett...úgyis hamarosan utolér minket az ünnep. Amitől mostanában a frász kerülget, de bízom benne idén is gyorsan túl leszünk rajta, annyi filmet életemben nem néztem, mint tavaly karácsonykor, idén is hasonló program várható, vastag zokni, sütistál, egy pohár bor, tv...uhh szuper.

Szóval azt gondolom Karácsonykor is megállja a helyét ez az édesség, meg úgy bármikor, amikor szeretnénk egy kis jóságot magunknak.

Alma forever.

Hozzávalók: egy kb. 24 cm átmérőjű formához

- 25 dkg liszt

- 1 csomag sütőpor

- 1 tk. őrölt fahéj

- 1 mk. őrölt gyömbér

- 1 mk. őrölt szegfűszeg

- 1 csipet só

- 115 g vaj

- 10 dkg barna cukor + 1 ek. a szóráshoz

- 2 tojás

- 240 ml natúr joghurt

- 1 csomag vaníliás cukor

- kb. 4 alma

- 1 marék dió

Elkészítés:

A lisztet a sütőporral, sóval és a fűszerekkel összekeverjük. Egy másik tálban habosra keverjük a vajat a cukorral, majd hozzáadjuk a tojásokat, a joghurtot és a vaníliás cukrot.

1-2 almát megpucolunk, apró darabokra vágjuk, majd a vajas masszába forgatjuk a lisztes keverékkel együtt. Jól átforgatjuk a tésztát és a sütőformába simítjuk. A maradék almát megpucoljuk, magházát kivágjuk és vékony szeletekre vágjuk és a tésztába nyomkodjuk, tetszőleges formában. Apróra vágott dióval és 1 ek barna cukorral megszórjuk a tetejét.

180 fokra előmelegített sütőben kb 45 percig sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük.

Rozmaringos-parmezános keksz

Kicsit eltűntem mostanában, ugyanis a testem megálljt parancsolt, kis szünet - kérlek, de Babyt senki se ültetheti a sarokba (Dirty Dancing, ha valaki nem tudná) úgyhogy újra itt, tehát üzenem azoknak akiknek nem vagyok a szíve csücske, nyugi-nyugi, még itt vagyok és mosolygok. És jövök jobbnál jobb finomságokkal, tele vagyok ötletekkel és küzdöm a bacikkal.

Ezt a kekszet már kicsit régebben készítettem, de csak most szántam rá magamat, hogy megírjam. Nem mondom, hogy életem legjobb sós ropogósa, őszinte leszek, nekem kicsit hiányzott a vaj belőle, de mindenképpen ki akartam próbálni, vagyis a rozmaring bokrunk adta magát, úgy döntött óriásira nő az idén - mert tuti nagyon jól érzi magát - központi, magaslati ponton, mindent lát, egész nap kapja a napfényt, locsoljuk, szépen fotoszintetizál, na. És a hűtőben lapult egy darabka parmezán, viszonylag már keményen és reszelni teljesen jó volt. Tehát adva volt minden ehhez a kekszhez.

Pikk-pakk össze lehet gyúrni, megsütni, borhoz is tökéletes rágcsa.

Nem gondoltam, hogy sokat fogok lelkizni ezen a felületen, de mivel úgy határoztam meg a blogot, hogy gasztro-én, vagyis receptek az én életemmel fűszerezve. Akik olvassák ezt a blogot, azok tudják, hogy nem titkolom az érzéseimet, gondolataimat, 'jóvanna nem magyarázom ezt túl.

Szóval elérkezett ez a november... az ősz -bár most elkényeztetnek minket az égiek az időjárást illetően-  az elmúlás időszaka, a természet amit eddig megalkotott, azt most elhullajtja, hogy egy kis idő múlva elérkezzen az új. Csak egyet nem tud az élet, hogy újra együtt legyünk azokkal, akiket elveszítettünk. De azt hiszem ők élnek bennünk tovább, benne vagytok a mozdulatainkban, a vonásainkban, minden egyes ráncunkban....mosolyunkban őrzünk benneteket.

Egyéb veszteségeinkről csak annyit, hogy az élet mindig megy tovább és mindig tudjuk mi kik vagyunk és mit tettünk és a tükörbe bele tudjunk nézni és egy biztos, előbb-utóbb mindenki megkapja, amit adott az életben, jót-rosszat egyaránt. A sors nem hagy kiegyenlítetlen számlát. Soha.

És ezért együnk mindig finom ételeket, igyunk jó borokat, mert most kell élveznünk az életet. 

Most van most!!!

Hozzávalók:

- 25 dkg liszt

- 10 dkg parmezán

- 3 tojás

- 1 tk. sütőpor

- só

- 2 ág rozmaring

Elkészítés:

A lisztet elkeverjük a sütőporral. A sajtot lereszeljük. A rozmaringot apróra vágjuk, természetesen az ágról lehúzott leveleket használjuk csak fel! Összekeverjük az összes hozzávalót és folpackba csomagolva legalább fél órát pihentetjük a hűtőben.

A tésztát vékonyra kinyújtjuk, kiszaggatjuk és sütőpapíros tepsire ültetjük a korongokat. Esetleg megszórhatjuk durva szemű sóval.

180 fokos sütőben pirosra sütjük.

Közzel hozzád - balatoni olaszrizling - Pócz pincészet

Az előző bejegyzésben írtam, hogy hamarosan megmutatom milyen bort használtam az olasz ánizsos sütibe. Nos, itt az idő, hogy bemutassam az egyre bővülő kóstolási palettámról az újabb gyöngyszemet. A Pócz pincészet Közel hozzád 2017-es olaszrizlingjét használtam fel a recepthez.

A palack címkéje kétségtelenül a nyarat idézi, de ahogy most áll az időjárás, talán egy kicsit újra aktuális, kicsit más perspektívából. Az érzés hasonló, ez kétségtelen.

A Pócz pincészet a Dél-Balatoni borvidéken tevékenykedik, a festői szépségű Kishegyen. Pócz József már 1971-ben telepítette első szőlőjét, ez volt az etalon a pincészet történetében. Viszont csak 1991-ben kezdődött a kereskedelmi borászkodás az addigi hobbi bor készítés után. 1996-ban nagyaranyérmet kapott Chardonnay bora és innentől kezdve nem volt megállás. Mára már az egész család itt tevékenykedik, lánya és fia is bekapcsolódott a pincészet munkásságába. Napjainkban már 10 hektárrá nőtt a birtok, amelyen vörös és fehér szőlőt is termesztenek. Megtalálható cabarnet sauvignon, cabarnet franc, irsai olivér, rizlingszilváni, olaszrizling, sauvignon blanc, sárgamuskotály, kékfrankos, zöldveltelini, chardonnay is.

A Közel hozzád egy olaszrizling. Friss, illatos, gyümölcsös, könnyed bor. Finom, na. De tényleg, a kissé savas rozé után amit a napokban töltöttem, szinte felüdülés volt ez a bor. Tényleg igazi nyári bor. Tipikusan a nyár esték pohárszorongatós, vizetbámulós, könnyedcsevejes hangulatához illik.

Közel...hozzád...kihez, mihez? Egy érzéshez, egy személyhez, a vízhez. Néha új értelmet nyer ez a két szó. Közel lehet az emberhez egy cica, egy lustán elnyúló vagy éppen szélvészként vágtató macska, mert épp nyílik az ajtó és az kaját jelent, vagy a vízparthoz közel, az emlékekhez. A Balaton...ami számomra egyet jelent valakivel...és a víz nem felejt, más arcát mutatja nekem egyedül. A köveknek is más a színe..szürke, reménytelenül szürke és a túlpart is más fényekben játszik. Gasztro-én jahh, ez az. De nem baj, mert süt a nap és ajándékba kaptuk Jóistentől ezt a jó időt és élvezzük, amíg lehet, és igyunk jó borokat és együnk finom ételeket, mert megérdemeljük. Az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz dolgokkal töltsük meg.

Ui.: Közel hozzád.....mindig.

Olasz ánizsos-boros keksz - Ciambelline al vino

Egyszer csak szembe jött velem ez a keksz. Szeretem az olasz édességeket, itt pedig az édesség találkozik a borral. Tökéletes házasság született. Azért el kell, hogy mondjam bizony magyar bor ( erről majd később lesz blogbejegyzés) került bele - bocsánatot kérek minden olasz embertől- és cukor helyett gyümölcscukor vagyis fruktóz. Ennek banális oka van, mire mindent összekészítettem, akkor szembesültem vele, hogy csak pár kanál kristálycukor van itthon. Na 'jóvanna én most biztos nem megyek el boltba, volt otthon gyümölcscukor, jó lesz az is, az a pár kanál pedig hempergetéshez tökéletesen elég. Kész.

Beszéljünk az ánizsról. Úgy érzem, színt kell vallanom. Előző nap elmentem a boltba, hogy vegyek ánizst, én kis naiv gondoltam kapok őrölt verziót. Hát nem. Azt hogy itthon nem lehet kapni, vagy én csak kis helyekre járok vásárolni nem tudom, szóval csak egyben kaptam csillagánizst. Biztosan mindenkinek a karácsonyi dekorációról kukucskáló kis csillagok rémlenek. Nos igen, az az ánizs. Földközi-tenger mellékéről származik, de már nálunk is termesztik. Számos gyógyhatása is van, gyógyszerekhez is adják ízjavítónak. A boltban javasolták kávédarálóval daráljam le - mit sütsz?- ja már ismernek, ezt mindig elfelejtem. Nos nem daráltam, szépen elővettem egy erősebb hűtőzacskót 2 db csillagánizst kiválasztottam, zacsiba be, vágódeszkára rá, zacsira konyharuha terít és klopfoló elő. Na kérem, ez az a tevékenység amikor bármilyen számunkra nem túl kedves személyre, helyzetre lehet gondolni és izomból ütni. Ohh nekem ez most nagyon megy, ütöttem ahogy bírtam - szegény- aztán ahogy a fás részek apróbb darabra törtek, elővettem egy szitát és azon is átszitáltam, nem szerettem volna ráharapni darabokra, azért az kellemetlen. Mert az ánizs egy elég karakteres fűszer, nagyon kevés is elég belőle. No én kettőt törtem és bizony ami nagyobb fás rész volt és nem ment át a szitán, azt bizony kidobtam. Így kb. 1 teáskanálnyi fűszer ment bele. 

A tészta egyszerű, minden hozzávalót egy tálba teszünk és összegyúrjuk tésztává. A tészta viszonylag ragacsos, ezért egy kis lisztet kikészítettem, hogy a kezemre szórjam néha. Viszont nem szabad sok lisztet használni, mert akkor nem ragad rá a cukor. Na ez macerásnak hangzik, de nem az. Bátran próbáljátok ki. Fémdobozban hosszabb ideig eltartható.

Hozzávalók:

- 40 dkg liszt

- 10 dkg cukor

- 2 dl bor

- 1 dl olívaolaj

- 1 tk. sütőpor

- kb. 1 tk ánizs (őrölt)

- 1 késhegynyi fahéj

- 1 csipet só

- tetejére: kb. 3 ek kristálycukor

- 1 zacskó vaníliás cukor

Elkészítés:

A száraz hozzávalókat egy nagy tálba mérjük, hozzáöntjük a nedves alapanyagokat és jól összegyúrjuk. Pici gombócokat lecsípünk a tésztából és a kezünk között hurkákat formázunk majd kör alakban összeragasztjuk. A vaníliás kristálycukorban meghempergetjük. Sütőpapírral borított sütőlemezre ültetjük őket. Helyet hagyjunk körülötte mert kicsit megnő.

Előmelegített sütőben 180 fokon 20-25 perc alatt megsütjük. (Nekem 2 tepsi lett)

Körtés-gyömbéres táska

A múltkor kaptunk egy tál körtét, még viszonylag keményen. Gondoltam, hogy kéne valamit kezdeni vele, mert azért a még nem túl puha gyümölcsöt jó sütni. Na én addig gondolkodtam, míg minden este elrágcsáltam egyet, így aztán amikor rátaláltam erre a receptre, már csak két darab árválkodott a tálban. Így még vettem hozzá pár szemet és elkészítettem a sütit. Hamar elkészíthető sütemény, egyedül a körte darabolása, párolása, kihűtése időigényesebb, de nem vészes.
Elkészíthető akár almával, vagy szilvával is. Ha alma lenne a tölteléke mehet hozzá egy kis dió, a szilvához fahéj. Most viszont a körtéhez gyömbér került, mostanában tea készítéséhez vettem gyömbért, így gondoltam egy kis darabot belereszelek, isteni illata volt, ahogy a körtével párolódott, azért vigyázni kell vele, mert nagyon intenzív fűszerféle. Másnap reggelire is tökéletes, gyerekeknek iskolába is elcsomagolható.

Hozzávalók: ( kb. 8 darabhoz )

- 25 dkg liszt

- 10 dkg vaj

- 1 csipet só

- 1 tojás

- 1 cs. vaníliás cukor

- 2-3 ek tej

Töltelékhez:

- 4 db körte

- 5 dkg vaj

- 2 ek cukor

- 1/2 ek őrölt fahéj

- egy kis darab gyömbér

Tetejére:

- 1 tojás

- porcukor

Elkészítés:

A körtéket megmossuk, megpucoljuk, apró, egyforma darabokra vágjuk. Vajon puhára pároljuk, belereszeljük a gyömbért majd megszórjuk a cukorral és a fahéjjal. Kihűtjük.

A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, ezután hozzáadjuk a sót, a tojást, a tejet, a vaníliás cukrot. Jól összegyúrjuk, kb. 4-5 mm vastagra kinyújtjuk és 12 cm átmérőjű köröket szaggatunk a tésztából. A tésztakorong felére rakunk a kihűlt gyümölcsből és a szélét megkenjük tojással, összehajtjuk, villával picit lenyomkodjuk a szélét és lekenjük a tetejét a felvert tojással. Előmelegített sütőben, 18 fokon 20-25 perc alatt aranybarnára sütjük. Porcukorral megszórjuk.

Bujdosó pincészet, Csomó Sauvignon Blanc

Beköszöntött az indiánnyár, meg kell, hogy mondjam én ezt nagyon szeretem, még egy kicsit...csak egy kicsit....maradj kérlek. Még, hogy hadd érezzünk még...ahogy a legerősebb napsugarak a déli órákban még cirógatják a karunkat, ahogy átmelegíti a bőrünket, ahogy napfürdőznek az utolsó nyári virágok, még ők is magukba szívják utoljára, csak egy utolsó tánc és vége mindennek. Csak még maradj egy kicsit kérlek...

És hát mivel is lehetne ünnepelni ezt a szép napsütést, mint egy jó borral. Északi parti rajongóként, most kicsit csalfa voltam - talán belefér és megbocsát a "felvidék"- és egy déli parti borászat borát választottam - na jó kaptam. A Bujdosó Családi Pincészet a Balaton déli partján gazdálkodik. A változatos somogyi dombság legszebb dűlőin Viszipusztától a holládi Bari-hegyig összesen 80 hektár szőlőt művelnek.

Azt hiszem tipikus balatoni bor, szinte minden boruk neve, címkéje minden a Balatonra, vízpartra rímel. Mintha ezzel tisztelegnének a nagy víz előtt. Megtalálható náluk Sirály, Torony, Mentőöv, Horgony, Katamarán, Sirocco, Cirkáló, Iránytű.......

A Csomó egy könnyed száraz Sauvignon Blanc, egy kis citrusos ízt is lehet érezni, az illata is nagyon finom, élénk kis bor. A címke kék-arany színvilágú, tipikus "vizes" karakterekkel. Tetszetős, letisztult. Imádom ezt a kék színt. Elringat.

A Dél-Balatoni Borvidékre jellemző, hogy igen magas a napsütéses órák száma és mivel a déli partra jellemző a sekély víz -hamarabb felmelegszik- ezáltal kedvező mikroklímát teremt. Talaja lösz, kötött vályog, néhol bazalt. A vidék fehér borai könnyűek, illatosak, gyümölcsösek, a vörösborok burgundi típusúak.

Kicsit még felidézi a nyarat, kicsit még itt tartja, még ameddig lehet. Egy könnyed pohárral a vacsora után...merengőnek. Vagy nem is, most nem merengőnek, most a mosolynak, a vidámságnak, most az élet örömeinek szóljon ez a bor, mert most örüljünk, mert még itt van, a napsütés, a kék ég. Annyira szürreális volt ma a jelenet a tóparton. Ugyebár mi tataiak tudjuk, hogy Tóvárost és Felső Tatát a tópart köti össze a leggyorsabban, mármint gyalog persze. Szóval Felső Tatán volt dolgom, az egyik hajókikötő után vidáman fickándoztak a halak, szinte rajokba verődve mutatkoztak. Kicsit arrébb a híres étterem tart egy szamarat és bárányt a várárokban, mikor elmegyek arra bőg egyet a szamár, szürreális a város közepén. Bár azt hiszem a tegnap este kóbor kis rókánál már nincs tovább, ami épp az udvarunkból sétált ki, és még rám is nézett, hát ilyen ez a hely. Ahol élünk.

Szóval kívánjunk magunknak szép őszt, jó borokat, örömet és vidámságot. Mert megérdemeljük, mert még itt van, még élvezzük.

Ui.: Szia nyár, jövőre találkozunk!

Fahéjas-szilvás túrótorta

Sokat gondolkodtam, hogy milyen sütit is lehetne sütni szilvával, ami könnyen és gyorsan összedobható, ezért örültem amikor megláttam ezt a receptet. Nos, azért azt meg kell említenem, hogy ugyan ricotta van a tésztában, azért ez a süti kicsit szárazabb, mint más túrótorta. Tehát esetleg egy kis vanília sodóval, vagy lekvárral kiegészítve tökéletes kis sütike. És így elkerülhetjük a - nyuszika ez száraz- hozzászólásokat. Na ez kétértelmű lett, szóval igen, ez egy kicsit szárazabb tészta. Pont. Még sok helyen láttam szilvát, annak ellenére, hogy idén minden gyümölcs hamarabb érett be, így is azért tipikusan őszi gyümölcs. Én nagyon szeretem, csak úgy nyersen is. A szilva jó barátja a fahéj, így e kettő kombinációja isteni illatot eredményez a konyhában.

Hétvégén kaptunk körtét, úgyhogy most a körtés süti körül is járnak a gondolataim.

Úgy alakult, hogy mostanában több helyen jártam és azt kell hogy mondjam: én csak pitét akarok sütni. Ezt valaki biztos érti. Az élet már csak ilyen. Éljenek az őszi gyümölcsök (is).

Hozzávalók:

- kb. fél kg szilva

- 250 g túró (ricotta)

- 250 g liszt

- 200 g cukor

- 2 egész tojás

- 100 g vaj

- 1 sütőpor

- csipet só

- fahéjas cukor

Elkészítés:

A tojásokat egy tálban habosra keverjük a cukorral. Hozzákeverjük a túrót, a lisztet, a sütőport, csipet sót és az olvasztott vajat. Egy tortaformát kibélelünk sütőpapírral és beleöntjük a tésztát. Elsimítjuk és a tetejét kirakjuk a negyedekre vágott szilvával, majd megszórjuk fahéjas cukorral. Előmelegített sütőben 18 fokon kb. 45 perc alatt aranybarnára sütjük.

Neszmélyi borvidék

Régóta készülök, hogy írok a Neszmélyi borvidékről. Mégiscsak kell hazabeszélnem egy kicsit, hiszen itt születtem. Egy kis ékszerdoboz mennyi kincset rejt, kis megye, sok-sok csodával fűszerezve. Mivel olyan szerencsés voltam mostanában, hogy a Tatán rendezett bornapokon egy nyereményjátékon én nyertem meg egy 6 palack borból álló válogatást - úgy örültem neki, mint egy gyerek- így már adott volt, hogy írjak róla. Mikor említettem Ritának, hogy képzeld-képzeld én nyertem, hát ő is rögtön azt mondta, legalább tudsz írni róla. Ja már ennyire ismernek. Azért inni is szeretném, nemcsak írni róla.

Már zajlik a szüret. A szüret egy ünnep, óriási munka. Nálunk mindig nagy dolog volt, hordómosás, megküzdeni a domboldallal, a szőlőben lévő cukortól ragacsos kézzel szedni a fürtöket - először a fehéret, az othellot rajtahagyjuk - cipelni a vödörben a szőlőt, szóval nagy dolog ez, na. Látni, ahogy a mustban táncol a fokoló, ahogy erjed a nagy fakádban az a sok gyümölcs. Na az már valami.

A Neszmélyi borvidék a címét 1977-ben kapta meg - annak ellenére, hogy már a római korban is termesztettek itt szőlőt -  nagysága kb. 1400 hektár. Talaja főként löszön kialakult barna erdőtalaj, de van mészkő, dolomit és homokkő is. A Neszmélyi borvidék két részből áll: ászári körzet és neszmélyi körzet. Mivel a vörösborok nem jellemzőek erre a vidékre ezért főleg a fehér szőlőfajtákból készítenek borokat. Leginkább chardonnay, olaszrizling, Müller-Thurgau, zöld veltelini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, tramini, ottonel muskotály, ezerjó. Kék szőlők közül a kékfrankos, Cabarnet Sauvignon, Pinot Noir és Merlot fordulnak elő, ebből inkább rozé borokat készítenek. A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak és élénk savtartalmúak.

Elsőként a kedvenc borászatomat kell megemlítenem, főként a gyönyörű rozéjuk miatt. A Kősziklás borászatot 2008-ban két jó barát hozta létre Dunaszentmiklós székhellyel. A borászat elindításának elsődleges célja az volt, hogy a borvidék értékeit megismertessék borkedvelő környezetükkel. Pincészetükben – mely a közeli „Kősziklás” dűlőről kapta a nevét - döntően friss, üde, gyümölcsös fehér- illetve rozéborok készülnek.

A Turay családi pincészet Baj község szőlőhegyén, a Budáni dűlőben található. Szőlőtermő területük 1 hektár, pincéjükben a modern technológia és a hagyományos borkészítés egyaránt fellelhető.

A Nyitnikék pincészetet 2017 végén hozta létre két borszerető, Anderla Attila és Szabó István a baji hegyoldalban.

A Strobl pincészet a baji Nagysikár-hegyen található. Fehér és rozé borokat fajélesztős beoltással, irányított erjesztéssel, reduktív technológiával készítenek. A kékszőlőből készülő vörös borok héjon erjesztve, ászokban érlelve készülnek. A zenit egyszerűen isteni volt, finom, kellemes, illatos fehér bor.

A Szivek pincészet Kesztölcön található. Egy kis családi pincészet, ahol az édesapa két fiával készíti a borokat. A pincészet egyik érdekessége egy 1867-ből származó nyomógerendás prés, ami ma is működik.

És akkor jöjjön egy hölgy, Rábai Katalin borászata a Gerecse hegység lábánál , Neszmélyen a Kásás-hegy dűlőben található, gyönyörű kilátással a Dunára. A kis borászat egy hektáron gazdálkodik, de a kis terület ellenére többféle fehér és vörös szőlőt termesztenek. Mindegyik boruknak külön története van, van Sírig tartó szerelem, Miklós atya, Mariska néni, Zsiga bá', Bíboros kosbor és Pista bátyám elnevezésű boruk is.

A Neszmélyi borvidék kis részét próbáltam bemutatni, ezeken a borászatokon kívül még nagyon sok remek borász él és dolgozik itt. Persze, most mikor ezeket a sorokat írom, itt fénylik a pohárban egy könnyed vörös, csak hogy még jobban átérezzem amit írok. Minap egy hímnemű egyed megkérdezte tőlem (pontosan idézem) ha egy kecses-nemes palack borként kéne jellemeznem magam mi lennék? Egy üde, szertelen rozé, vagy karakteres, elgondolkodtató, szenvedélyes vörös? Nos, azt hiszem ezt nem árulom el, talán mindenből egy pohár.

Ui.: Boldog hordó- és pinceillatú őszt kívánok magunknak! Éljen a szüret!

Citromos tart

A citrom bolondériámról már olvastatok nem is olyan rég. Imádom, na jó már ezt is tudjátok, de akkor is, na...tényleg.

Kis kényszerpihenőn vagyok mostanában, éppen ezért nem is volt kedvem sütni, sem blogolni...de újra eljött az idő...hiányzott, hát tessék. A forróság már hetek óta elöntötte a várost, fullasztóan, fojtón. Szinte remeg a levegő a melegtől, ami este sem enyhül, végülis nyár van. Azt hiszem ilyenkor a konyhában is fárasztó tevékenykedni, éppen ezért gondoltam erre a receptre. Régebben már csináltam lemon curd-ot, hát ebben a sütiben a krém hasonló ízű. Lemon curd vagyis citromkrém, köztudott rólam, hogy igazi hazafiként támogatom a gyönyörű magyar nyelvünket, de sajnos vannak olyan szavak, aminek nincs igazán magyar megfelelője, vagy éppen mindenki úgy ismeri. Ezt a sütit nem kell sütni, viszont a krémet főzni kell, így hőkezelve van a tojás, nyugi.

Tehát redőnyök lehúzva, tök mindegy így is meleg van....hozzávalók összekészítve, macskák lustán elnyúlva a terasz viszonylag hűs kövén és kezdődhet a konyhai hadművelet. Darált keksz az alapja, na én vettem kekszet, van egy szuper kütyünk, a botmixer aprító része, keksz bele, gomb benyom, gép visít.....mi vaaaaan ezzel a....na jó hagyjuk, nyugi-nyugi......mit nekem botmixer....zacskóba  be, klopfoló elő, az összes dühömet beleadva, morzsásra törtem a kekszet. Ennyi...A süti hamar elkészül, mivel hűtőben kell dermeszteni, érdemes hamarabb elkészíteni. Szépen vágható, isteni finom, villantós süti.

És még szeretnék elárulni egy kulisszatitkot..tudniillik, hogy a blog azután születik, hogy elkészül a süti, tehát már tegnapelőtt ettünk a sütiből, de ma írtam meg ezt a szöveget...szóval ma volt talán a legmelegebb, itt ülök a laptop előtt, a hajam kontyban, egyszerűen nem bírom most máshogy, és az jut eszembe, ahogy exem régen mindig azt mondta, úgy nézek ki mint kerribredso- nyilván akkor még tök elfogult volt velem szemben- , szóval azt hiszem, most jött egy ilyen feeling....ja mert állandóan ismétlik az ikonikus sorozatot (nem gondolom hogy hasonlítanánk), mert egyébként én én vagyok és kész.

Csináljatok ilyen sütit, mert isteni finom, hűsítő, citromos.

Hozzávalók: ( 22 cm x 12 cm-es formához)

Alap:

- 20 dkg darált vaníliás ízű keksz ( kis háztartási keksz kiegészítéssel )

- 10 dkg vaj

- 0,75 dl tej

Krém:

- 7,5 dkg cukor

- 2 egész tojás

- 1 dl frissen facsart citromlé

- 12,5 dkg vaj

- egy nagyobb kezeletlen citrom reszelt héja

- csipet só

Elkészítés:

A sütemény alapja: a vajat a tejjel felmelegítjük és a darált kekszhez öntjük, majd jól összegyúrjuk. Én egy kicsit ragacsosnak éreztem, ezért egy kis darált háztartási kekszet adtam hozzá. Egy formát kibélelünk sütőpapírral, majd a masszát beletesszük és jól elnyomkodjuk úgy, hogy a süteménynek pereme is legyen. 

A krém elkészítése: A citrom kifacsart levét, a cukrot, a citromhéjat, a tojásokat és a sót összekeverjük és gőz fölött sűrűre főzzük. Ezután levesszük a tűzről és szobahőmérsékletűre hűtjük, majd kockánként hozzáadjuk a vajat és botmixerrel elkeverjük benne. Ezután a kekszes alapra öntjük, majd legalább 3 órát hűtőben dermesztjük.

 

Ui.: A tart, pite franciául.