Sajtos perec

Ezt a receptet még jó pár éve kaptuk egy kedves ismerősünk anyukájától, mikor megmutatta, hogy hogyan is süti az isteni puszedlit. Gyorsan leírtam egy papírra, úgy össze-vissza. Úgyhogy most megpróbálom érthetően megfogalmazni. Ez a sajtos még szalalkálival készül, amit bevallok már régen láttam receptekben. Ez a régi, klasszikus receptúra. Még gyorsan elkészülhet Szilveszterre.

Boldog Új Évet Kívánok!!

Hozzávalók:

- 60 dkg liszt

- 10 dkg reszelt sajt

- 15 dkg vaj 

- 15 dkg zsír

- 2 tojássárgája

- 2 dkg só

- 0,5 dl tej

- 1 mokkáskanál szalalkáli

- 2 dkg élesztő

- szóráshoz: reszelt sajt

- lekenéshez: 1 egész tojás felverve, pirospaprikával 

Elkészítés:

A fél deci langyos tejbe felfuttatjuk a mokkáskanálnyi szalalkálét. Közben kimérjük a hozzávalókat. A lisztet egy nagy tálba szitáljuk, ebbe jöhet a só, a reszelt sajt, a zsír, a vaj.

Miközben felfutott a szalalkálé, belemorzsoljuk az élesztőt. Ezt már nem kell felfuttatni. A lisztbe öntjük a felfuttatott élesztőket, majd hozzáadjuk a tojássárgákat is. Jól összegyúrjuk az egészet.

Ha cipóvá formáltuk, folpackba csomagolva betesszük a hűtbe kb 3 órára. Kivesszük a pihentetés után, és szobahőmérsékleten kicsit hagyjuk pihenni, hogy könnyen nyújthassuk.

Lisztezett deszkán kinyújtjuk, majd perecszaggatóval kiszaggatjuk.

Sütőpapíros tepsire ültetjük őket és a pirospaprikával felvert tojással lekenjük, majd megszórjuk sajttal.

Előmelegített sütőben 180 fokon kb 20 perc alatt pirosra sütjük. Rá kell nézni, mert minden sütő más.

Diós-lekváros linzercsillag

Ezzel a recepttel zárom az idei karácsonyi sütemények sorát. Tulajdonképpen ez is linzer, csak dióval megszórva. Duplán diós szemüveges (azért szemüveges, mert olyan, mint a szemüveg, lyuk van rajta, azt hiszem ennél jobban nem tudom megmagyarázni) mert a tésztájában is van őrölt dió, és kívülről is diódarabok borítják.

És most egy személyes történetet szeretnék megosztani Veletek, nyilván Karácsony tájékán (is) nagyon hiányoznak azok az emberek, akik már sajnos nem tölthetik velünk idejüket, életüket. Ilyen a Nagymamám is, akivel sajnos fájdalmasan kevés év adatott meg. A Nagymamám volt a legjószívűbb lény a földön, aki nagyon tudott sütni-főzni. Aki a legegyszerűbb ételeket olyan emlékezetessé tette számunkra, hogy a mai napig emlegetjük. A legtöbb emlékem vele kapcsolatban a konyhai szorgoskodása. Hogy imádta a naspolyát (én is) és hozta a Papám és szétterítették az asztalon, hogy érjen, majd élvezettel majszolta a kis barna gyümölcsöt. Maga gyúrta a tésztát, és a nagy asztalt hófehér abrosszal terítette le és nyújtotta, tekerte a végtelen hosszú tésztát, ahogy emlékszem apró májfoltokkal pöttyözött kézfejére, amin vígan táncolt a rétes tészta. És amit nagyon szeretett, az az égetett cukor, dióval. Volt egy barna lábasfedő és abba öntötte az aranyszínű, diós olvasztott cukrot. Mi alig vártuk kivárni, hogy megszilárduljon, majd egy klopfolóval összetörte. A fedő még sok évig maradt a szekrényben, az égetett cukor mementójaként. De Te már nem csináltál több karamelles cukrot, mi se. Mikor megkóstoltam a sütit, a diónak olyan íze volt, mint a diós égetett cukornak.

És még emlékezünk Apukámra és Nagypapámra is, akik mind szívesen ették a főztöd és hiányod óriási űrt hagyott bennük is. És azóta együtt ültök a felhőkön, én pedig lábujjhegyre állok, hátha felérek hozzátok. És remélem jót nevettek, hogy néha mit bénázunk a konyhában. -Nem baj kicsi, sikerülni fog.....

Áldott, Békés Karácsonyi Ünnepeket!

Hozzávalók:

- 30 dkg liszt

- 20 dkg vaj

- 8 dkg porcukor

- 8 dkg darált dió

- 1 tojássárgája

- 1 vaníliás cukor

- 1 csipet só

Töltelékhez:

- bármilyen lekvár

Díszítéshez:

- 1 tojás a kenéshez

- kb. 5 dkg durvára vágott dió

  Elkészítés:

 A tésztához elmorzsoljuk a vajat, a lisztet, a cukrot, darált diót és a csipet sót, majd a tojássárgájával sima tésztává gyúrjuk. A tésztacipót folpackba csomagoljuk és a hűtőbe tesszük pihenni legalább 30 percre.

A tésztát lisztezett munkalapon kinyújtjuk és csillag alakú kiszúróval párosszámú csillagokat formázunk. Minden másodiknak a közepét kiszúrjuk kis méretű csillag formával. A lyukas tészta csillagokat lekenjük a felvert tojással és megszórjuk a durvára vágott dióval.

170 fokra előmelegített sütőben 8-10 perc alatt aranybarnára sütjük.

A megsült dióval leszórt linzereket megszórjuk porcukorral, majd lekvárral megkenve összeragasztjuk. 

Gyömbéres-fahéjas keksz

Ez a keksz idén ráadás volt, ugyanis vannak szépséges sütipecsétjeink és ez a recept szembejött velem. Régebben már pecsételtem egy levendulás kekszet, még anno egy másik életben egy másik blogon. Azt hiszem az a pecsét is a másik életben ragadt, mert valahogy sehol se találom. Mint mostanában ez jellemző, mindig keresek valamit, vagy valakit. Ez ilyen keresgélős időszak. Szóval aki szeretne sütit pecsételni, annak néhány jó tanács. A receptben megjelenik a keményítő, bizony szükséges, jobban összetartja a mintát. Aztán a kétszer hűtés is fontos. Először magát a tésztát pihentetjük a hűtőben. És a második, hogy a formát kiszúrjuk, sütőpapíros sütőlemezre ültetjük, rányomjuk a pecsétet és így is hűtjük hűtőben sütés előtt. És itt jegyezném meg, hogy én is csak utólag gondolkoztam rajta, hogy mielőtt rányomnám a pecsétet úgy is kéne hűteni, mert lehet, hogy a keményebb tésztába szebben beleülne. Na ezt majd legközelebb. Nagyon körülményesnek tűnik így leírva, pedig egyáltalán nem az, csak leírni macerásabb, mint elkészíteni.

Azt hiszem, hogy finishben vagyunk. Pecséteket előkészíteni, vigyázz, kész....rajt. :)

Hozzávalók:

- 140 g liszt

- 20 g étkezési keményítő

- 70 g vaj

- 1 ek étolaj

- 50 g porcukor

- 1 ek tejszín

- 1 tojássárgája

- 1/2  tk őrölt fahéj

- 1/2 mk őrölt gyömbér

- csipet só

Elkészítés:

Egy tálba szitáljuk a lisztet, a porcukrot, a keményítőt, a fűszereket, a sót. Kicsit összeforgatjuk, hozzáadjuk a vajat, olajat, tejszínt, elkezdjük összemorzsolni, majd hozzáadjuk a tojássárgáját és jól összegyúrjuk az egészet. Folpackba csomagoljuk és hűtőben pihentetjük minimum 1 órát. (egész éjszakán át is akár)

Lisztezett deszkán kinyújtjuk 3-4 mm-re, majd köröket szaggatunk, sütőpapírral borított lemezre ültetjük a korongokat és belenyomjuk a pecsétet. Így tesszük hűtőbe még fél órára. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 percig sütjük.

Gesztenyés szaloncukor

Egy újabb szaloncukor, annyira belejöttem, hogy gondoltam ezt még gyorsan kipróbálom. Gyors, egyszerű, isteni finom, azt hiszem ennél többet nem is tudok elmondani róla.

Itt ülök a laptopnál, bögrémben kavarog a háromazegyben, és kint esik....az eső. Karácsony előtt pár nappal ez azt jelenti, nagyon csekély az esély ismét a fehér karácsonyra. Valamiért én ezt még sem bánom, téli gyerekként sosem rajongtam ezért az évszakért. Persze kedves emlékként őrzöm, hogy a Papám húzott minket a szánkón a tóparton, alig lehetett menni a hóban, hogy olyan pici voltam térdig belesüllyedtem és persze voltak próbálkozásaim a korcsolyával is, de egy óriási huppanás után gyorsan feladtam ez irányú vágyaimat. De ezek után büszkén állíthatom a nyár sokkal jobban áll nekem. De a gesztenyét imádom...a télben.

Hozzávalók:

- 25 dkg gesztenyemassza

- 5 dkg vaj

- 4 ek darált keksz

- 5 dkg aszalt vörös áfonya összeaprítva

- 1 kk rum

Mázhoz:

- 15 dkg étcsokoládé

- 1 ek étolaj

Elkészítés:

Minden hozzávalót egy tálban jól összegyúrunk. Ezután minimum 1 órát pihentetjük a hűtőben, de nem árt neki egy éjszaka sem. Pihentetés után szaloncukorrá formázzuk, majd 10 percre fagyasztóba tesszük. Nem a fagyasztás a cél, csak hogy kapjon egy pici hideget. Ezután a csokoládét gőz fölött felolvasztjuk, beletesszük az olajat, majd a szaloncukrokat beleforgatjuk és sütőpapíros tálcára ültetjük, és hagyjuk dermedni.

Eperlekváros linzer

Az egyik örök kedvencem a linzer. Gyerekkoromban szemüvegesnek hívták, és én nagyon sokáig nem tudtam, hogy ez bizony egy linzer tésztából készült édesség. Lehet én vagyok az utolsók egyike, aki még mindig papírra szereti kézzel leírni a recepteket, és amikor ezt a sütit kezdtem lejegyzetelni, a linzer szó mellé automatikusan zárójelbe odaírtam szemüveges. Nekem mindig az marad. Ugyan bármilyen lekvárral megkenhető, régen leginkább baracklekvárral, de én most eperlekvárt használtam. Így szép kis piros színű lett a közepük. A kiszúró forma viszonylag kisebb méretű, de ez pont egy falatnak elég. A tészta nagyon szép lett, nagyon könnyen lehetett vele dolgozni. Légmentesen lezárt dobozban tovább fog puhulni, de nálunk ez nem következett be, ugyanis addigra elfogyott. Úgyhogy jöhet a következő adag.

Hozzávalók:

- 270 g liszt

- 200 g vaj

- 100 g porcukor (csökkenthető)

- 2 tojássárgája

- 1 zacskó vaníliás cukor

- 30 g dió

- kezeletlen reszelt citromhéj

- egy csipet só

- ízlés szerinti lekvár (nem darabos)

Elkészítés:

A lisztet a porcukorral és a hideg (én reszelem) vajjal morzsásra gyúrjuk, majd hozzáadjuk a tojássárgákat, a diót, a vaníliás cukrot, a reszelt citromhéjat és a sót, majd az egészet jól összegyúrjuk.

Folpackba csomagolva pihentetjük a hűtőben legalább 1 órát, de akár egy egész éjszakát is.

Ezután kinyújtjuk, tetszőleges formájúra kiszaggatjuk. Előmelegített sütőben 180 fokon 8-10 perc alatt megsütjük. Kihűlés után a teljes linzereket megkenjük lekvárral, majd a lyukas linzereket megszórjuk vaníliás porcukorral és így ragasztjuk őket össze.

Kókuszhabos linzerfenyő

Folytatódik a kókuszos őrület. Azt hiszem ez igazán látványos karácsonyi édesség. Pedig semmi különös, mint kakaós linzer kókuszos habbal összeragasztva.
Az elmúlt hetekben azt hiszem több kiszúró formát vettünk, mint húsz év alatt. Mert ugye mindig olyan nincs sehol, mint amilyen kellene. Pedig semmi extra, csak úgy tűnik mégis túl kicsi városban élek. De sebaj, jövőre majd a sütős cuccokat is netről rendelem, mint ruhát, cipőt...öhhh.
Ez a fenyőfa forma több csillagból álló készletben kapható, így megkönnyíti a kiszúró keresgélést.
Mivel maradt valamennyi kókuszos hab, gyorsan megszárítottam habcsóknak. Semmi se vesszen kárba alapon.
Visszaszámolás elkezdődött.........

Hozzávalók:

- 22,5 dkg liszt

- 15 dkg vaj

- 2,5 dkg cukrozatlan kakópor

- 1 ek porcukor

- 1 tojás

- csipet só

Krémhez:

- 2 tojásfehérje

- 10 dkg porcukor

- 10 dkg kókuszreszelék

- 1 kezeletlen citrom reszelt héja

- 1 ek citromlé

- csipet só

Elkészítés:

A tésztához a lisztet keverjük össze a porcukorral, kakaóporral, majd morzsoljuk el a vajjal és ezután a tojást hozzáadva gyúrjuk össze. A tésztacipót folpackba csomagolva legalább egy órát pihentessük. 

Pihentetés után lisztezett deszkán kinyújtjuk és különböző méretű csillagokat szaggatunk ki. Sütőpapírral bélelt sütőlemezre tesszük és 180 fokon 12 perc alatt megsütjük.

A krémhez a szobahőmérsékletű tojásfehérjét el kezdjük verni robotgéppel, amikor habos, kanalanként hozzáadagoljuk a porcukrot. Forgassuk bele a kókuszreszeléket, a citrom héját és a citrom levet.

A krémmel rétegezve állítsuk össze a fenyőfákat. Legalább egy napig érdemes állni hagyni. Tálaláskor megszórjuk porcukorral.

Kókuszos szaloncukor

Életemben először csináltam szaloncukrot. Ezt is azért, mert annyira egyszerűnek tűnt a receptje, gondoltam ez azért nem ördöglakat. És valóban nem. Viszonylag gyorsan, tisztán kész voltam vele. A massza pihentetése volt hosszú -egy éjszaka- de hát ez belefér. Nagyon finom lett, tök elégedett voltam magammal, jól van szabó ilyet is tudsz csinálni. Mit nekem szaloncukor. Persze ez azért nem az eredeti főzött, meg macerás változata, de aki szereti a szaloncukor feelinget, na neki megfelel...és mindenkinek. Nincs agyon cukrozva, sőt egyáltalán nem tettem bele, csak az van benne ami a csokoládéban van. Szerintem teljesen jól áll neki ez a minimál cukor. Viszont cserébe full kókusz az egész. Tényleg. Én szeretem a kókuszt édességekben, mondjuk gyerekként a kókuszos szaloncukorért nem nyúltam - a kéket gondosan kikerülve- de a zseléset mindig kiettük a fáról a tesómmal, gondosan ducira visszacsomagolva, hogy ne vegyék észre. Talán 8 éves lehettem, amikor egy olaszországi nyaralás alkalmával ettem először igazi, nyers kókuszt. Emlékszem, hogy darabokra törve állt egy kínáló tálon és csorgott rá a víz. Sose felejtem el. Ekkor még a 80-as évek végét, 90-es évek elejét írtuk, tehát akkor ez az ízélmény még nagyon ismeretlen volt, legalábbis számunkra. Ma már szinte bármihez hozzá lehet jutni, ezért már nem fognak emlékek kötődni semmihez. Ott van, tiéd lehet. Bármikor. De azért legyenek élményeink, például életünk első kókuszos szaloncukor készítése. Akár gyerekekkel is el lehet készíteni, bírni fogják a massza tapicskolását.

Hozzávalók:

- 10 dkg fehér csokoládé

- 1,5 dl kókusz tej, vagy kókusz krém

- 10 dkg kókuszreszelék

- 20 dkg étcsokoládé

Elkészítés:

A darabokra tördelt fehér csokoládét vízgőz fölött megolvasztjuk. Beleöntjük a kókusztejet, elkeverjük, majd hozzáadjuk a kókuszreszeléket is. Alaposan összekeverjük, majd egy éjszakára hűtőbe tesszük pihenni.

Másnap teáskanálnyi adagokat szaloncukorrá formázzuk és 10 percre fagyasztóba tesszük.

Felolvasztjuk a csokoládét vízgőz felett (ha levettük szoktam beletenni egy kis olajat). Majd a szaloncukrokat belemártjuk a csokiba és sütőpapíros tálcára ültetjük dermedni. 

Becsomagolhatjuk papírba, hűtőben eltartható.